A demográfiai változások, az elöregedő társadalom az egész világot érinti. Az előrejelzések szerint a hatvan év felettiek száma 2050-re világszinten el fogja érni a két milliárd főt, amely a népesség 21%-át fogja jelenteni. A demencia, azaz a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek kóros időskori hanyatlása, várhatóan 44,4 millióról 135,5 millió embert fog érinteni. Ebben az írásban a zeneterápiát, mint a demencia egy nem-farmakológiai kezelését szeretném bemutatni, valamit azt, hogy hogyan hat a zeneterápia a demenciával élők kognitív működésére.
Bevezető
Demenciáról legalább két kognitív terület, például a nyelv, figyelem vagy a memória olyan szintű hanyatlásakor beszélhetünk, mely hatással van a szociális vagy a munkával kapcsolatos működésre (Aarsland és mtsai, 2009). A demencia tünetei között megfigyelhetőek a kognitív teljesítmény romlása mellett viselkedési problémák, a személyiség változása, a mindennapi tevékenység végrehajtására való képesség csökkenése. A kognitív gyengülés szociális következményei többek között a szorongás, bánat, frusztráció, apátia, irritabilitás. Ezen tünetek elszigeteltséghez, depresszióhoz vezethetnek (Pérez és mtsai, 2008).
A demenciával élők tüneteinek kezelése farmakológiai és nem farmakológiai beavatkozással történhet (Cerejeira és mtsai, 2012). A gyógyszeres kezelés esetén azonban elővigyázatosnak kell lennünk, hiszen az antipszichotikumok használata mellékhatásokkal, komplikációkkal járhat.. A gyógyszeres kezelések mellett mára a nem-farmakológiai kezelések választéka is széles, melyek előnye többek között, hogy mellékhatások nélkül használhatók és szinte minden demenciával élő beteg kezelhető velük (Gauthier és mtsai, 2010; Azermai és mtsai, 2012; Nakajima, 2011; Ogawa és Koura, 2011). A nem-farmakológiai kezelések egyike lehet a zeneterápia.
A zene nonverbális jellegéből kifolyólag azokban az esetekben is működő kommunikációs forma, amikor a nyelv szerepe már csökken vagy akár meg is szűnt (Samson és mtsai, 2015.) A zenei válaszkészség a demencia egészen késői szakaszaiban is megmaradhat (Gómez-Romero és mtsai, 2017). Míg a nyelv romlik a betegség előrehaladtával, addig egyes zenei készségek épek maradhatnak, például a betegek képesek lehetnek egy korábban tanult zenei darab lejátszására (Mercadal-Brotons, Martí, 2008). A zeneterápia demenciával élők kognitív funkcióira gyakorolt hatásának kimutatása azonban a számos lehetséges módszer, valamint a kisméretű minták miatt még mindig inkonzisztens (Zhang és mtsai 2016). Az alábbiakban néhány ezzel kapcsolatos cikket foglalok össze.
Tanulmányok
Ueda, Suzukamo, Sato és Izumi 2013-as tanulmányában randomizált kontroll vizsgálatok metaanalízisét végezték el, azzal a céllal, hogy a zeneterápia hatékonyságát értékeljék a demenciával élők viselkedéses és pszichológiai tüneteivel, a mindennapi tevékenységeivel, valamint a kognitív működésével kapcsolatban (Ueda, Suzukamo, Sato és Izumi, 2013). A szerzők húsz tanulmányt választottak ki, négy európai, három USA-béli, egy ausztrál és tizenkét ázsiai tanulmányt. A tanulmányokban a résztvevők száma tizenkettőtől hatvannyolcig terjedt. A résztvevő páciensek között volt Alzheimer típusú szenilis demenciával, vaszkuláris demenciával, Parkinson típusú demenciával élő valamint változó súlyosságú, vegyes típusú demenciával élő páciens is. A metaanalízis által vizsgált tanulmányokban a páciensek több módszer kombinációját kapták kezelésként: éneklés, hangszeren való játék, és élő, vagy lejátszóból játszott zene hallgatása. A kezelések átlagosan 36 percig tartottak, heti két-három alkalommal, tíz héten keresztül kapták azt a páciensek. A metaanalízis alapján nem volt szignifikáns hatása a zeneterápiának a kognitív teljesítményre, habár néhány a vizsgált kutatások közül a páciensek kognitív képességének javulását indikálta a zeneterápia hatására (Ikeda és mtsai, 2006, Miura és mtsai, 2005). Azonban Ueda és munkatársai az általuk vizsgált tanulmányok alapján nem tudták megállapítani, hogy a demencia melyik típusával élő páciensek kezelésében milyen típusú zeneterápia lehet hatásos.
Zhang és munkatársai 2016-os szisztematikus szakirodalom áttekintésében, metaanalízisében azt vizsgálták, hogy a zeneterápia javítja-e az idős, demenciával élő páciensek viselkedéses és kognitív működését (Zhang és mtsai 2016). A vizsgált tanulmányokat 1999 és 2015 között a világ különböző pontjain, különböző nyelveken publikálták. A vizsgált tanulmányok közé kutatási elrendezéstől függetlenül minden olyan tanulmány bekerülhetett, amelyben kortól függetlenül viselkedéses, kognitív diszfunkciókkal élő demenciás páciensek zeneterápiás kezelése zajlott. A metaanalízis azt feltételezte, hogy a zeneterápia pozitív hatással lesz a páciensek viselkedésére és szorongására és pozitív irányba fogja változtatni a páciensek kognitív funkcióit, depresszióját és az életminőségét. Az eredmények ezen kapcsolatok tekintetében azonban nem bizonyultak szignifikánsnak, és a kutatások heterogén eredményeket produkáltak.
Gómez-Romero és munkatársai tanulmányában szakirodalmi kutatást és szisztematikus áttekintést végeztek tizenegy kiválasztott tanulmányon (Gómez- Romero és mtsai, 2017). A kiválasztott angol és spanyol nyelvű tanulmányokat 2003 és 2013 között publikálták és olyan vizsgálatokat írtak le, ahol a résztvevők 65 év feletti demenciával élő páciensek voltak. Az eredmények alapján a zeneterápia sikeresnek látszott a demeciával élők viselkedési rendellenességeinek, szorongásának és nyugtalanságánák kezelésére.
Raglio és munkatársai tanulmányában 2000 és 2011 közötti klinikai kontroll vizsgálatokat, és a randomizált kontroll vizsgálatokat tanulmányoztak a demencia és zeneterápia vonatkozásában (Raglio és mtsai, 2012). A tanulmány a szakirodalom áttekintése után arra a következtetésre jutott, hogy a zeneterápia viselkedésre és pszichológiai tünetekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások elterjedtebbek, míg a kognitív és fiziológiai aspektusokat vizsgálók ritkábbak. A tanulmányban összesen harminckét kutatás szerepelt, ezek közül hat irányult a kognitív funkciók vizsgálatára. Hatból három kutatás esetén figyeltek meg szignifikáns pozitív változást a résztvevők kognitív funkciói tekintetében és a másik három kutatás esetén is pozitív irányú változást tapasztaltak.
Összegzés
A felsorolt szakirodalmi áttekintések és metaanalízisek tehát nem tudták egyértelműen és meggyőzően alátámasztani a zeneterápia jótékony, pozitív hatását a demenciával élők kognitív teljesítményére. Annak ellenére, hogy a zeneterápia egy olyan nem farmakológiai, nem-invazív, nem költséges terápiás módszer, melynek nincs negatív mellékhatása és emellett könnyen kivitelezhető (Zhang és mtsai, 2017), egyelőre nem áll rendelkezésre meggyőző bizonyíték ennek általános pozitív hatásáról. Mi lehet ennek az oka? A metaanalízisekben áttekintett tanulmányok rendkívül heterogénnek mondhatók mind a vizsgált populáció, mind az alkalmazott terápiás módszer, mind a vizsgálat változók (kognitív, érzelmi, fiziológiai) tekintetében, ezért nem meglepő, hogy az elemzések nem tudtak egyértelmű hatásokat kimutatni. Ugyanakkor a zeneterápia potenciálisan pozitív hatással lehet a kognitív funkciókra, és emellett jelentős támogatást nyújthat a demencia viselkedéses és pszichológiai tüneteinek kezelése kapcsán. Azt, hogy erre melyik terápiás irányzat alkalmas leginkább, további szisztematikus vizsgálatok fogják kimutatni.
Felhasznált irodalom
Aarsland, D., Ballard, C., Walker, Z., Bostrom, F., Alves, G., Kossakowski, K., Leroi, I.,Pozo-Rodriguez, F., Minthon, L., Londos, E. (2009). Memantine in patients with Parkinson’s disease dementia or dementia with Lewy bodies: a double-blind, placebo-controlled, multicentre trial. Lancet Neurol. 8 (7), 613–618. https://doi.org/10.1016/S1474-4422(09)70146-2
Raglio, G. Bellelli, P. Mazzola, D. Bellandi, A.R. Giovagnoli, E. Farina, M. Stramba-Badiale, S. Gentile, M.V. Gianellii (2012). Music, music therapy and dementia: A review of literature and the recommendations of the Italian Psychogeriatric Association. Maturitas (72) 305-310. https://doi.org/10.1016/j.maturitas.2012.05.016
Azermai, M., Petrovic, M., Elseviers, M.M., Bourgeois, J., Van Bortel, L.M., Vander Stichele, R.H., 2012. Systematic appraisal of dementia guidelines for the management of behavioural and psychological symptoms. Ageing Research Reviews 11 (1), 78–86. https://doi.org/10.1016/j.arr.2011.07.002
Cerejeira, J., Lagarto, L., Mukaetova-Ladinska, E.B., (2012). Behavioral and psychological symptoms of dementia. Frontiers in Neurology 73 (3), 1–21. https://doi.org/10.3389/fneur.2012.00073
Gauthier, S., Cummings, J., Ballard, C., Brodaty, H., Grossberg, G., Robert, P., Lyketsos, C., 2010. Management of behavioral problems in Alzheimer’s disease. International Psychogeriatrics 22 (3), 346–372. https://doi.org/10.1017/S1041610209991505
Ikeda, M., Suzuki, M., Sawai, D., Noda, S., Ota, H., Yoshimizu, C., 2006. Effects of nursing intervention using rhythmic exercise for patients with severe senile dementia. Nursing Research 39 (4), 301–313.
Mercadal-Brotons, M., Martí, P. (2008). Manual de musicoterapia en geriatría demencias. Barcelona: Editorial Monsa-Prayma.
Gómez-Romero, M. Jiménez-Palomares, J. Rodríguez-Mansilla, A. Flores-Nieto, E.M. Garrido-Ardila, M.V. González-López-Arza (2017). Benefits of music therapy on behaviour disorders in subjects diagnosed with dementia: A systematic review. Neurología, 32 (4), 253-263. https://doi.org/10.1016/j.nrleng.2014.11.003
Miura, H., Kanayama, Y., Mogi, N., Endo, H. (2005). Effect and significance of music therapy on elderly persons with mild dementia. Japanese Journal of Music Therapy (5), 48–57.
Nakajima, K., (2011). Guideline for dementing disorder 2010. Nihon Ronen Igakkai Zasshi (48), 637–639.
Ogawa, N., Koura, S., (2011). Non-pharmacological approach for dementia. Monthly Book Medical Rehabilitation (127), 51–57.
Pérez del Molino J, Sanz-Aranguez MJ, Ayuso E. (2008). Cuidados de la persona con demencia. Síndromes y cuidados en el paciente geriátrico, 2.a ed Barcelona: Elsevier Masson, p. 705.
Samson, S., Clément, S., Narme, P., Schiaratura, L., Ehrlé, N. (2015). Efficacy of musical interventions in dementia: methodological requirements of nonpharmacological trials. Ann. N. Y. Acad. Sci. 1337 (1), 249–255. https://doi.org/10.1111/nyas.12621
Uedaa, Suzukamoa, Satoa, Izumi (2013). Effects of music therapy on behavioral and psychological symptoms of dementia: A systematic review and meta-analysis. Ageing Research Reviews (12) 628-641. https://doi.org/10.1016/j.arr.2013.02.003
Yingshi Zhang, Jiayi Cai, Li An, Fuhai Hui, Tianshu Ren, Hongda Ma, Qingchun Zhao (2016). Does music therapy enhance behavioral and cognitive function in elderly dementia patients? A systematic review and meta analysis. Ageing Research Reviews (35) 1-11. https://doi.org/10.1016/j.arr.2016.12.003
