Írások a zenepszichológia területéről

Zenepszicho

Zenepszicho

A kóruséneklés és a mentális egészség kapcsolata

Szerző: Fejér Máté

2019. március 13. - Honbolygó Ferenc

choir.jpgAz éneklés és a zene, mint gyógyító erő már a miénknél jóval korábbi civilizációk idejében is ismert volt. Az afrikai és indián törzsek rigmusokkal próbálták elűzni a betegségeket, az ókori egyiptomiak és babilóniaiak pedig külön dalokat is írtak erre a célra. A görögök, rómaiak, különböző ázsiai népek, héberek szintén mélyen hittek abban, hogy a zene gyógyító hatást gyakorol a testre és a lélekre egyaránt (Peters, 2000). Manapság már tudományosan is igazolhatjuk, hogy a vélekedés valóban helyes volt - erre szolgálnak kiváló példával az alábbiakban részletezendő tanulmányok.

Bevezető

Az utóbbi években a zene gyógyító szerepe mellett az éneklés, mint együtt töltött tevékenység hatása is a tudományos érdeklődés látóterébe került, különös tekintettel annak időskorban betöltött szerepére. A csoportos éneklés jótékony hatásait érdemes két részre különíteni, a csoportos jelenlétre, valamint az éneklésre. Mivel mind a kettő önmagában is pozitív hatással van a mentális egészségre, nem merész állítás azt feltételezni, hogy az ezek szintéziseként is értelmezhető kóruséneklés szintén ilyen hatást idéz elő. 

A kóruséneklés hatásainak vizsgálata az esetek nagy részében szükségszerűen kilép a megszokott tudományos  keretekből. A kutatások a legtöbb esetben már korábban elindított, működő kórusprogramok vizsgálatára szorítkoznak az újfajta kísérleti elrendezések használata helyett. A kutatások fókusza váltakozik a kognitív, fiziológiai, valamint mentálhigiénés eredmények vizsgálata között. A vizsgált változók az kognitív tanulmányok esetében leginkább a beszéd folyamatosságával, a felidézéssel, emlékezettel kapcsolatosak, a fiziológiai jellegű változók a légzéssel, hangképzéssel, nyeléssel, míg a mentálhigiénés kutatások a szociális kapcsolatok, önértékelés, önbizalom fejlődésére fókuszálnak.

Kutatások

Kóruséneklés időseknél

Az egyik ilyen vizsgálatban időskorúak csoportját vizsgálták, akiknél talán a leginkább kiemelkedő módon lehet a kóruséneklés egészségre gyakorolt hatásait mérni, továbbgondolni, és felhasználni. Fu és munkatársai (2018) egy 60 év feletti, hallásproblémákkal és mentális zavarokkal nem rendelkező személyekből álló, 12 hetes időszakra verbuvált alkalmi csoportot vizsgált meg. A 75 perces alkalmak beéneklésből, a kórusművek gyakorlásából, majd a végén kötetlen beszélgetésből álltak. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a TMT (Trail Making Test) motoros és végrehajtó funkciókat vizsgáló tesztben a résztvevők jelentősen jobb eredményeket értek el az országos átlagnál. A beszéd folyamatosságát mérő Verbális Fluencia teszben elsősorban fonológiai feladatban (amiben meghatározott betűkkel kezdődő szavakat kell felsorolni) mutattak szignifikáns javulást. A klasszikus 10 szavas felidézési tesztben is szignifikáns volt a változás. Továbbá szignifikánsan erősödtek a légzőizmok.

Zenei foglalkozások időseknél

Egy másik vizsgálat (Segall, 2017) már nem egy szoros értelemben vett kórussal foglalkozott, hanem 20 idős emberrel, akik 4, illetve 8 héten át tartó zenei foglalkozásokon vettek részt, hetente kétszer. Egy alkalom 45 percből állt, és hanggyakorlatokat, hangképzést, valamint dalok éneklését foglalta magában. A foglalkozásokat egy akkreditált zeneterapeuta végezte. Ezen tanulmány nem csupán azt a kérdést járja körül, vannak-e pozitív egészségügyi hozadékai az éneklésnek, hanem azt is, hogy ha igen, milyen mértékben arányos ez a zenével töltött idő mennyiségével. Az eredményekből kiderült, hogy már a 4 hetes kurzus is (ahogy természetesen a 8 hetes is) szignifikáns javulást ért el a beszéd erősségében, a maximális fonációs idő teljesítményében (vagyis hogy a személy mennyi ideig tud egy levegővel egy mássalhangzót megszólaltatni), valamint a nyelés során történő nyelvi nyomásban is. Ez utóbbi a mindennapi használatra lefordítva, könnyebb nyelést biztosít a személynek. Érdemes tehát kiemelni, hogy a számottevő javulás már 4 hét után érzékelhető, a második négy hét már inkább csak szintentartásként értelmezhető, ezért is gondolják a 4-6 hetes időszakot a legideálisabb időtartamnak a szakemberek az ilyen jellegű zeneterápiás kurzusok számára. 

Katonafeleségek kórusa

A mentálhigiénés területen való információgyűjtésre kitűnő példa Clift és munkatársai (2016) tanulmánya. A kutatás alapját a British Armed Forces (Brit Fegyveres Erők) által szervezett, a katonák feleségeit tömörítő kórusai képezték. Ez a mozgalom, mely a Military Wives Choirs (MWC) névre hallgat, 2010-ben indult, Gareth Malone karmester vezetésével. Ekkoriban már tudományos jelleggel is vizsgált kérdés volt, hogy egy hivatásos katona életvitele, távolléte, az akár életét is fenyegető veszélyek állandó kockázata milyen negatív hatással lehet partnere mentális egészségére (pl.: Burrel és mtsai, 2006). A partner gyakran él át nehézségeket egyedülálló szülői szerepében, emellett érzelmi, anyagi nehézségekkel is küzd - ezek a problémák pedig magát a párkapcsolatot is komoly kihívások elé állítják (Padden és mtsai, 2011). A British Army Force által életre hívott kórusprogram egy másik megközelítésből igyekszik segíteni azáltal, hogy lehetőséget biztosít ezeknek a hasonló sorsú, hasonló nehézségekkel küzdő érintetteknek egy közös platform, a kóruséneklés által növelni személyes jóllétüket. A kórus tagjainak személyes jólléte az életminőséget mérő CASP-19 önbevallásos teszt eredményei alapján gyengén erősödtek, és magabiztosabb kommunikációról, fejlettebb szociális készségekről, szorosabb baráti kötelékekről, jobb egészségügyi állapotról számoltak be. A kérdések három témakör köré csoportosultak: a kórus működésével való elégedettség, a személyes jóllét, valamint a családdal való viszony. A válaszokból kiderült, hogy mindhárom területen pozitív hatást gyakorol a közös éneklés. A nyitott kérdésekre adott válaszaikban pedig mindemellett említést tesznek még az éneklésbe való teljes belefeledkezésről is, ezt akár Csíkszentmihályi elmélete alapján bátran nevezhetjük flow-élménynek is (Csíkszentmihályi, 1997), melynek bizonyított a jólléttel való korrelációja (Bryce és Haworth, 2002).

Összefoglalás

Amint tehát az a fentebb részletezett kutatásokból leszűrhető, a kóruséneklés valóban szintetizálja a csoportos aktivitás, valamint az éneklés mentális és organikus egészségre gyakorolt jótékony hatásait. Fontos és praktikus kutatási terület lehet a továbbiakban is, már csak azért is, mert a jelenlegi időső társadalom számára kulcsfontosságú lehet minden olyan lehetőség, mely az időskori testi-lelki egészséget képes karbantartani. Az éneklésnél egyszerűbb, költséghatékonyabb, és -ha másnak nem is, de legalább saját magunk számára biztosan - örömtelibb időtöltést keveset találhatunk. További hasznos kutatási iránynak gondolom az idős emberek szocializációs stratégiáit, vagy akár kicsit kibővítve, a “healthy aging” (“egészséges korosodásnak”) fogalmát, valamint az éneklés közben átélt flow-élmény vizsgálatát. 

 

Felhasznált irodalom

Adams, K. B., Leibbrandt, S., & Moon, H. (2011). A critical review of the literature on social and leisure activity and wellbeing in later life. Ageing & Society31(4), 683-712. https://doi.org/10.1017/S0144686X10001091

Bryce, J., & Haworth, J. (2002). Wellbeing and flow in sample of male and female office workers. Leisure Studies, 21(3-4), 249-263. https://doi.org/10.1080/0261436021000030687

Burrell, L. M., Adams, G. A., Durand, D. B., & Castro, C. A. (2006). The impact of military lifestyle demands on well-being, army, and family outcomes. Armed Forces & Society, 33(1), 43-58. https://doi.org/10.1177/0002764206288804

Clift, S., Page, S., Daykin, N., & Peasgood, E. (2016). The perceived effects of singing on the health and well-being of wives and partners of members of the British Armed Forces: a cross-sectional survey. Public health, 138, 93-100. https://doi.org/10.1016/j.puhe.2016.03.022

Csíkszentmihályi, M. (1997). Flow and the psychology of discovery and invention. Harper Perennial, New York39.

Fu, M. C., Belza, B., Nguyen, H., Logsdon, R., & Demorest, S. (2018). Impact of group-singing on older adult health in senior living communities: A pilot study. Archives of Gerontology and Geriatrics, 76, 138-146. https://doi.org/10.1016/j.archger.2018.02.012

Padden, D. L., Connors, R. A., & Agazio, J. G. (2011). Stress, coping, and well-being in military spouses during deployment separation. Western Journal of Nursing Research33(2), 247-267. https://doi.org/10.1177%2F0193945910371319

Peters, J. S. (2000). Music therapy: An introduction (2. kiadás). Springfield, IL: Charles C Thomas.

Segall, L. E. (2017). The effect of group singing on the voice and swallow function of healthy, sedentary, older adults: A pilot study. The Arts in Psychotherapy, 55, 40-45. https://doi.org/10.1016/j.aip.2017.02.007

A bejegyzés trackback címe:

https://zenepszicho.blog.hu/api/trackback/id/tr9214686992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása